A 2010-es jogszabályalkotás történetében szokatlan módon, a szakmai mellett négypárti kritika is kísérte a védői jogok csorbítását célzó elemeket (2010. évi CLXI. tv., MK 196. sz.). A javaslatban - amit sem az OIT nem észrevételezett, sem kellő előkészítés nem kísért - több, a védekezés jogát megnyeső ötlet is felmerült. Ezek közül a vétlen védői tárgyalásmulasztás szakcionálása a legradikálisabb. Eszerint (Be. 47. § (5) bekezdés): "Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem gondoskodik, a bíróság jelöl ki helyettes védőt a meg nem jelent védő költségére. A bíróság által helyettesként kijelölt védő a kirendelt védőre irányadóak szerint jogosult díjazásra, továbbá költségtérítésre." A Magyar Ügyvédi Kamara és a független szakértők egyaránt rámutattak e javaslatok alkotmányellenes, ok- és célszerűtlen voltára. Az évi több tízezer büntetőügy lassú elintézését nem a védői és különösen nem a vétlen védői mulasztások okozzák. Az ilyen estek száma szórványos, mindössze pár tucat volt. Az ügyvédek szankcionálására a bírák kezében ott a rendbírság eszköze és a bírói bejelentések nyomán a kamarák is fegyelmi úton szigorúan eljártak a rosszhiszemű védőkkel szemben. A szankció-rendszer nem a védőt, hanem túszként a terheltet sújtja. A tervezethez képest sikerült enyhítő rendelkezéseket elérni és a tövény most a védői mulasztást kimenthetővé teszi. Mindazonáltal a következő egy évben ki kell alakítani az ügyeleti rendszer új struktúráját, amire a Kamara egyébként már január 1. napjával készen állt volna, de az új szabályozás alapján a kormányzatnak kell eldöntenie, hogy a Kamara által összeállított kirendelhető védői jegyzékről a beosztást mely szerv és milyen módszer alapján lesz köteles elvégezni.
A polgári peres eljárásban főszabályként kötelező lett a jogi képviselet a megyei bíróságok előtti eljárásokban a 30 millió feletti ügyértéknél. A jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban visszahozták a per előtti kötelező egyeztetést, illetve jegyzőkönyvet. Kötelező jogi képviselet esetében az általános szabályoktól (Pp. 146. §) eltérően a felperes a keresetét - néhány kivétellel - az alperes érdemi ellenkérelme előadását követő 30 napon belül változtathatja meg, az alperes pedig viszontkeresetét és beszámítási kifogását - néhány kivétellel - az első tárgyalást követő 30 napon belül terjesztheti elő.
(Forrás: Budapesti Ügyvédi Kamara)