A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) 5:127-130. § -ai határozzák meg a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének közös szabályait. A 66/2014 (III.13.) Kom. rendelet e szabályokat és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól szól.
A rendelet a korábbi szabályozáshoz képest (12/2003. (I.30.) Korm rend.) kiterjeszti a hatályát a fogyasztői zálogszerződésekre, ha a zálogjogot a bírósági végrehajtáson kívül érvényesítik. Külön kiemeli a lakóingatlan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésére irányadó szabályokat, amelyekről eddig a jogalkotó a korábbi Polgári Törvénykönyvben rendelkezett. Kiegészíti az eddig hatályos rendeletet, az elsőbbségi zálogjogosult értesítési kötelzettségével. A Ptk. rendelkezéseinek megfelelően változást hoz, hogy a rendeletben nem szabályozott kérdésekben a felek a zálogjog megnyílása utáni megállapodása az irányadó. Ennek értelmében nyilvános értékesíti mód helyett a felek a zálogjog megnyílása után eltérő értékesítési módban is megállapodhatnak.
Eltérést mutat a rendelet abban a tekintetben, hogy a zálogjogosult leltárkészítési kötelessége csak akkor merül fel, ha ezt a zálogkötelezett a birtokátruházással egyidejűleg kéri. A korábbiakhoz képest eltérés, hogy az elektronikus árverés kitűzésére létesített adatlaphoz csatolt, az ingatlanról készült fénykép- vagy videófelvétel 3 hónapnál régebbi nem lehet. Az ingatlan árverési hirdetmény új tartalmi eleme a zálogjogosult fizetési számlaszámának a megjelölése. Az árverési hirdetmény közzétételére az adóhatóságnak a korábbi 5 munkanaphoz képest, 10 munkanap áll rendelkezésére. Az árverési ajánlat legkisebb mértéke is módosításra került a korábbi szabályozáshoz képest. Az ajánlatnak legalább 1000 forinttal, 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén minimum 5000 forinttal kell nagyobbnak lennie a legmagasabb érvényes ajánlatnál. Aki elővásárlási jogát kívánja gyarkorolni, a legmagasabb ajánlat fenntartásával meg kell küldenie az adóhatóságnak az erre irányuló írásbeli nyilatkozatát.
A rendelet újdonsága, hogy szabályozza azokat a jogorvoslati eljárásokat, amelyeket a kielégítési jog gyakorlása során alkalmazott jogszabálysértő intézkedések esetén lehet igénybe venni. Lehetőség van a zálogjogosult kielégítési jogának felfüggesztésére vagy kielégítési jogának bíróság által szabott feltételek szerinti gyakorlásának kötelezésére. Akinek ehhez jogos érdeke fűződik, kérheti a bíróságtól valamelyik jogorvoslatot, ha a zálogjogosult valamely kötelezettségét megszegi kielégítési joga gyakorlása során. A jogorvoslatot az intézkedés tudomásulvételtétől számított 15 napon belül lehet kérni. A kérelmet a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el a csatolt iratok alapján, ha szükséges a bíróság az ügyben érintett személyeket is meghallgathatja.
A hatályos szabályozásból kikerült a zálogtárgy értékesítése utáni jogosulti elszámolási kötelezettség. Így az az ellen felhozott kifogás sem képezi részét a jelenlegi szabályozásnak.