A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) bevezette a tartós közvetítői szerződés jogintézményét. A jogalkotók célja ezzel az volt, hogy a gyarkolat igényeit kielégítve szabályozzák egy közreműködő által kötött szerződéseket, amelyekre eddig csak a megbízást tudták alkalmazni. A Ptk. értelmében a közvetítő megbízója javára, önállóan eljárva harmadik személyekkel kötendő szerződéseket közvetít, illetve a megbízója nevében e szerződéseket megköti. Erre irányuló tevékenyégét a közvetítői szerződés alapján folyamatosan végzi, és ezért megbízója számára díjat fizet.
A 65/2014 (III.13.) Korm. rendelet alkalmazása akkor szükséges, ha a közvetítő díjazását részben vagy egészben jutalék formájában kötötték ki a szerződésben. A rendelet meghatározza a jutalék fogalmát, a közvetítő jutalékra való jogosultságának eseteit, és azt, hogy az mikor és milyen mértékben esedékes.
A rendelet alkalmazásában jutalék a díjnak minden olyan eleme, amely változik a közvetített szerződések száma vagy értéke függvényében.
A rendelet szerint a közvetítőnek jutalékot akkor kell fizetni, ha a szerződést az ő közreműködésének köszönhetően kötötték meg, illetve, ha egy korábbi, azonos jellegű szerződéshez félként megnyert személlyel kötik meg. Abban az esetben, ha a közvetítő kizárólagos joggal rendelkezik tevékenysége végzésére, még akkor is jár neki jutalék, ha megbízója az ő közreműködése nélkül kötött szerződést azon a területen, illetve ügyfélkörrel amelynek tekintetében kizárolagosság illette meg.
A jutalék kifizetését akkor tagadhatja meg a megbízó, ha az egy korábbi közvetítőt illet meg és a vele kötött szerződés fennállásáról az új közvetítőt tájékoztatta. A közvetítőnek jutalék akkor is jár, ha a közvetítői szerződés megszűnik, és harmadik személy ajánlata még a szerződés megszűnése előtt beérkezett a megbízóhoz vagy a közvetítőhöz, vagy ha a szerződést a tartós közvetítői szerződés megszűnése után ésszerű határidőn belül kötötték és a szerződés megkötése feltehetően a közvetítő tevékenységének az eredménye. A rendelet értelmében külön jutalék illeti meg a közvetítőt, ha pénz átvételére is jogosult.
Jutalék akkor és olyan mértékben jár a közvetítőnek, amikor és amilyen mértékben, a harmadik személlyel létrejött szerződést a megbízó teljesítette, vagy teljesítenie kellett volna, illetve harmadik személy teljesítése esetén. Ettől eltérően a felek úgy is megegyezhetnek, hogy jutalék már a szerződés megkötésekor jár, függetlenül a harmadik személy teljesítésétől. Abban az esetben, ha a közvetítőt nem illeti meg jutalék, köteles azt a legrövidebb időn belül visszafizetni.
Felmentést ad a rendelet alkalmazása alól, ha a közvetítői jutalék vonatkozásában jogszabály másként rendelkezik. Továbbá, részletezi azokat az eseteket, amikor a rendelet nem alkalmazandó, ha a tartós közvetítői szerződést a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) hatálya alá tartozó közvetítői tevékenységet végző személyekkel és szervezetekkel kötik. Ezek alapján a felek a közvetítő hátrányára eltérhetnek megállapodásukban, és a jutalék legkésőbbi esedékességét, a harmadik személy teljesítésének időpontjánál későbbi időpontban is meghatározhatják. Valamint, a megbízó nem köteles elszámolást átadni és ezzel egyidejűleg a jutalékot megfizetni a közvetítőnek az esedékessé válás negyedévét követő hónap utolsó napjáig az esedékessé vált jutalékról.